A rút luk

Irodalmi Nobel-díjasokhoz szólunk hozzá. Nem szakszerű elemzés, nem átfogó életrajz, csak a mi észrevételeink :)

Irodalmi Nobel-díjasok

Tőlük olvastunk eddig

Mi vagyunk...

Új hozzászólások

  • Minotaur: "– És ez neked kevés?! Mit akarsz?! A pénzedért szeresselek? Vagy azért a hófehér szűzi lelkedért?... (2009.09.29. 13:28) Sötét titkaink
  • Minotaur: Nem mintha egyetértenék a fenti amúgy igencsak feminista általánosítással, de biztos nagy élmény v... (2009.09.17. 23:56) Nem Tess d'Urberville... hálistennek :)
  • Kalap26: Jó volt a könyv... :) (2009.08.20. 18:26) A magányos Barabás
  • Ysteee: úgy néz ki ez a kép, mint "csubakka" :) (2009.08.20. 18:21) Hemingway mosolya

Mi az a rút luk?!

Csak ha végképp nem jöttél rá... Katt ide!

Boldogtalan művészek

2011.10.13. 11:17 | C.B. | Szólj hozzá!

Hermann Hesse: Gertrud

 Huszonkét éves volt Hesse, mikor a Gertrudot írta. Korai mű, tele életrajzi elemekkel, saját bőrén megtapasztalt élményekkel (pl. néhány évvel korábban ő is revolverrel kísérelt meg öngyilkosságot, ahogy a főhős is tervezi). De emellett minden megvan benne, ami a későbbi „tipikus” Hesse-regényekre jellemző, például az archetípusok, az ellentétekre épülő struktúra.

 

Címkék: hesse

A világ balszerencséje: a fehérember

2011.08.15. 11:50 | C.B. | Szólj hozzá!

Toni Morrison: A Kedves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legmeggyőzőbb „vádirat” a rabszolgaság intézménye ellen, amit valaha olvastam, egy végsőkig kiélezett példa segítségével. Olyan kérdéseket tesz fel az írónő, mint hogy mit jelent a szabad akarat, hogyan lehet megtanulni a szabadságot? Mennyiben bűn elkövetni szörnyű dolgokat a szeretet nevében?

Címkék: morrison

Cseresznyevirágzással kezdődött...

2011.08.10. 14:40 | C.B. | Szólj hozzá!

Jaszunari Kavabata: Kiotói szerelmesek

 Ismeretterjesztő kiskönyv a kiotói ünnepekről, szokásokról, egy ikerpár megható történetével fűszerezve. A kultúrtörténeti tények és leírások nagyon érdekesek, összességében a regény viszont kicsit talán túl csöpögősre sikerült. A japán „két Lotti” tragikusabb változatban.

Címkék: kavabata

Akikben végigzuhant a Tejút

2011.07.05. 19:39 | C.B. | Szólj hozzá!

Jaszunari Kavabata: Hóország

Végsőkig elvitt líraiság, szinte áttetsző finomság, olyan ez a regény, mint a legfinomabb textil, vagy ha egyszerűbb hasonlatra vágyunk, a zsírpapír. Nagyon tiszta, egyszerű vázra épül, néhány tömör mondatból álló párbeszéd és leírás mögött azonban, a szavak anyagán keresztül valami súlyosabb és megrendítő szépség tárul elénk.

Címkék: kavabata

Menekülés a tengerhez

2011.07.03. 16:06 | Fereste | Szólj hozzá!

Thomas Mann: A Buddenbrook ház

Egy klasszikus családregény, tele szomorú sorsokkal, csalódásokkal, az élet kudarcaival. A német kereskedők gyakran utaznak a tengerhez vakációzni, kikapcsolódni, betegséget kúrálni. De a sanyarú Buddenbrookok életében a tenger valami mást, többet  jelent: ők a hullámok közé bújva rejtőznek szerelmi bonyodalmak, létfenntartási nehézségek, kudarcok elől.

"Miféle emberek azok, akik jobban kedvelik a tenger monotóniáját? Azt hiszem, olyanok, akik túlságosan sokáig és mélyen beleláttak a rejtett dolgok bonyodalmaiba, semhogy legalább a láthatóktól ne követelnének mindenekelőtt egyet: egyszerűséget..."

Címkék: mann

A felnőtté válás három lépcsője

2011.06.09. 21:50 | Fereste | Szólj hozzá!

Golding: Piramis

Három rövid történet arról, hogyan ábrándulunk ki álmainkból, szerelmeinkből, s növünk bele a tisztes polgári életbe. Hogyan szakadunk el gyerekkorunk helyszíneitől, embereitől. S hogyan hagynak nyomot mégis egész életünkön, mint forradásos sebek a bőrön. Az ifjú Oliver története egy angol kisvárosból, aki kezdetben végtelenül szerelmes, és arról ábrándozik, egy nap zenész lesz. Aztán persze máshogy alakulnak a dolgok... csak három lépés kell hozzá.

Címkék: golding

Paradicsomi álmok

2011.04.27. 22:39 | C.B. | Szólj hozzá!

Mario Vargas Llosa: Édenkert a sarkon túl

Hogyan küzdött Gauguin nagymamája, majd fél évszázaddal később maga a festő saját korának normái ellen. Lényegében erről szól ez a több száz oldalas párhuzamos életrajz: a művész és a forradalmár feminista életének utolsó szakaszát követhetjük végig, azt az időszakot, mikor mindketten a körmük szakadtáig küzdöttek álmaikért, eszményeikért, saját földi létük céljáért: a beteljesülésért. S persze ezért mind a ketten az életükkel fizettek, testük nem bírta a korábban szerzett sérülések miatt az intenzív megterhelést. Első pillantásra hallatlanul izgalmasnak tűnő könyv…

Címkék: llosa

Felejteni nem szabad!

2011.04.07. 19:04 | C.B. | Szólj hozzá!

Kertész Imre: Sorstalanság 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újfent bebizonyosodott az elméletem: nem az ember találja meg a könyveket, hanem a könyvek találnak meg minket, a kellő ideig várakoznak a polcon ránk, hogy mikor a kezünkbe vesszük őket, már meglegyen a kapcsolat. Hát így voltam én a Sorstalansággal is…

Címkék: kertész

A boszorkányüldözések lélektana

2011.03.03. 20:42 | C.B. | Szólj hozzá!

Eyvind Johnson: Rózsák és lángok

Eyvind Johnsson könyve egy város szinte tapintható hatalmi viszonyainak zseniális rajza, több szereplő szemszögéből kibontakoztatva. A konfliktus szemünk láttára támad és fejlődik igazi véres borzalommá. Mindehhez a 17. századi mindennapi élet, születések és halálok adják a színes hátteret.

Címkék: eyvind

A gyerekről, az íróról, és az apáról

2010.09.06. 14:53 | Fereste | Szólj hozzá!

Le Clézio: Az afrikai

Számomra a gyerekkor valami titokzatos végtelen, aminek csak darabjait tartom a kezemben. Mint mikor szép kavicsokat, vagy kagylókat találunk a tengerben, és emlékül kis ládikába zárjuk. Így gyűjtöm én is gyerekkorom történeteit. De a sok darabka nem áll össze egységes egésszé. Én nem tudok visszaemlékezve pontosan írni arról, mi is történt velem, mikor gyerek voltam.

Le Clézio bezzeg nemcsak a saját afrikai gyerekkoráról tud írni, hanem megkísérli rekonstruálni az édesapja történetét is. Apa és fia egy regényben, ez Az afrikai.

Címkék: clézio

"I am so fond of you, Marilu"

2010.09.06. 10:38 | C.B. | Szólj hozzá!

Jean-Marie Gustave Le Clézio: Onitsha


Nagyobb térképre váltás

Ha valamire hevesen és hosszú időn át vágyakozunk, számtalanszor elképzeljük magukban, mikor beteljesedik az álom, természetesen csalódnunk kell. Maou, a második világháború alatt Franciaországba menekült olasz lány 12 éven keresztül várta a pillanatot, hogy fiával Fintannal férje után indulhasson Afrikába. Az angol férj, Geoffroy is az álmait kergetve került a Niger partjára, Onitshába. Történeti kutatásainak tárgya után vándorolt: az egyiptomi fáraók Niger mellé áttelepült utolsó leszármazottainak, Meroé népének nyomait kereste.

Címkék: clézio

Én, te, ő... lélekkereső

2010.09.01. 18:20 | Fereste | Szólj hozzá!

Gao Xingjian: Lélek-hegy

Egy regény a mindenről. Annyi minden van benne, annyi információ, benyomás, hangulat ért, hogy nehezen tudok egyet kiemelni. Keresek egy szálat, egy világosat, egyszerűt, amiről írhatok; de ahogy válogatok, csak még jobban összekeverek mindent. A sima szál helyett előttem színes fonalgombolyag, kuszaságában egész és harmonikus.

Címkék: xingjian

Valódi utazás

2010.09.01. 08:59 | C.B. | Szólj hozzá!

Gao Xingjian: Lélek-hegy

 

 Az író, a „férfi ő” elindul a hosszú vándorútra. Később tudjuk meg, hogy tüdőrákot diagnosztizáltak nála, majd kiderült, hogy csak tévedés, illetve művei tiltólistára kerültek, vizsgálat készül ellene, jobban teszi, ha elhagyja Pekinget. Ezért utazik. Néha úgy tűnik, a természet őseredeti szépségeit keresi, őserdőket, pandákat, barlangokban lakó szerzeteseket, néha népdalokat gyűjt, máskor romokat keres fel, nők szegődnek mellé. Valójában „a valódi utazónak nincsen kimondható célja”.

Címkék: xingjian

Sivatagi utazó

2010.08.18. 21:58 | C.B. | Szólj hozzá!

Naguib Mahfouz: Ibn Fattouma utazása

Az utazás, mint az életút metaforája politikai utópiával kombinálva: lehetséges recept „klasszikus-íráshoz”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jelen regény esetében is tökéletesen bevált…

Címkék: mahfouz

A gyűlölet bugyrába zárva

2010.08.14. 15:05 | C.B. | Szólj hozzá!

François Mauriac: Viperafészek

Egy visszataszító aggastyán önvallomása halála előtt, aki szinte kéjeleg önnön gonoszságában. Attól a perctől kezdve gyűlöli egész családját, hogy megtudta, felesége szeretett már valaki mást eljegyzésük előtt egy évvel. Féltékenysége, saját kisebbrendűségi tudata és rosszhiszeműsége megmérgezi egész életét. Bár feleségét gyűlöli amiatt a jelentéktelen kis flört miatt, tudatosan elidegenedik tőle, gyermekeikre mégis féltékeny. Felrója Isának, hogy csak anya, és nem eléggé szerető és feleség, holott e két szerep betöltését teljesen lehetetlenné tette számára gyűlöletével. Ez Louis, aki mindenkit megvet, s a szíve valódi viperafészek.

Címkék: mauriac

Quasimodo szomorú meséje

2010.08.13. 22:04 | Fereste | Szólj hozzá!

Mauriac: Csók a leprásnak

Vannak a Szépek, akiket mindenki szeret, akik vonzzák magukhoz a szerelmet, mint lámpafény a rovarokat. És vannak a Csúnyák, akiket senki se szeret, akiknek semmi sem jön össze az életben. Persze a tündérmesékben mindig igaz szerelemre talál a Csúnya is, nem ritkán egy Szép oldalán. De így van ez a valóságban? Ugyan győzködjük magunkat, hogy a külső nem számít, hogy a belső értékek fontosabbak, mégis, csak gondoljunk bele, hány Csúnyát utasítottunk már vissza életünkben. Találhat-e magának igaz társat Quasimodo? Mauriac szerint nem.

Címkék: mauriac

"Nem lehetek teljes Suzy nélkül"

2010.08.08. 11:31 | C.B. | Szólj hozzá!

John Steinbeck: Szerelem csütörtök

Steinbeck kisregényei közül úgy érzem, most a Szerelem csütörtökről érdemes írnom. Talán az a bájos mód fogott meg benne, ahogy az író szeretetreméltó csirkefogó szereplőiről beszél. És a boldog végkifejlet. Végre bizonyítva látom, hogy nem kell mindig tragikusra venni a figurát, tragédiák nélkül is ki lehet fejezni valami igazán fontosat. Az én szememben most a Szerelem csütörtök inkább szól az élet teljességéről, mint az Egerek és emberek, vagy a Lement a hold. Az elhagyatottság és a háború szörnyűségeinek problémáját most sokkal közhelyesebbnek érzem, mint a teljesség keresését. Ez pillanatnyi lelkiállapot eredménye, tudom, az embernek mindig más a szíve ügye. Most éppen Suzy és Doki édesen butuskának tetsző története.

Címkék: steinbeck

A bűn nem jár egyedül

2010.07.25. 22:08 | Fereste | Szólj hozzá!

Steinbeck: Rosszkedvünk tele

 Ethan Hawley bolondos férfi. "Kérlek, kis egérke, légy a feleségem" - mondja imádott feleségének minden nap. "Unimum unimorum... Figyelmezzetek reám, ó, borsókonzervek és ti savanyú uborkák..." - zsolozsmázza a konzerveknek a boltban, ahol szatócssegéd. Vicces, becsületes, jó ember ez az Eth. Egy csak a baj. Egykori vagyonát, ősi családja fényes nevét elvesztette, mikor csődbe ment. Mostani szegény sorsa lassan felőrli az ő vidám bohóclelkét, és könnyeket fest a mosoly helyére. Ethannek elég egyszer a bűn útjára lépnie, visszafordulni már nem tud róla.

Címkék: steinbeck

Röviden visszatérve

2010.07.07. 09:57 | C.B. | Szólj hozzá!

Knut Hamsun: Éhség

Az éhezés kórképe a testi tünetek részletes, sokszor undorítóan kimerítő leírásával. Egy éhező értelmiségi rémképe a századfordulóról. Hogy hiteles-e, fogalmam sincs, mindenesetre nem túl szimpatikus, még nyomorában is idealista. Valóban, mintha a Bűn és bűnhődés „előzményeit” olvasnánk. Csak az a különbség, hogy Christiania lakója már nem tanul. Csak nem kap állást. (Mindig olyan reménytelenséggel tölt el, ha ilyen raszkolnyikovi sorsról olvasok.)

Címkék: hamsun

Az ifjú bölcsész szenvedései

2010.05.02. 12:22 | Fereste | Szólj hozzá!

Hamsun: Éhség

... avagy egy teljesen hiteltelen történet egy fiatal íróról, akinek semmi nem jön össze az életben, ezért nincs munkája, nincs pénze, nem eszik. Mivel teljesen legyengül és laknia sincs hol, ezért a nőknek sem kell már. Szegény.

Címkék: hamsun

Gyönyör a hangafűben

2010.04.05. 00:05 | Fereste | Szólj hozzá!

Heinrich Böll: Csoportkép hölggyel

Böll regényében bemutatja a német történelmet az első világháborútól kb. a '70-es évekig: korok, szereplők, nézetek váltakoznak, kavarognak, a középpontban pedig ott találjuk a szótlanul üldögélő, de minden porcikájában sugárzó Leni Gruytent. Az alábbiakban Leni szerelmi életének mustrája következik.

Címkék: böll

Német történelem egy napba sűrítve

2010.04.01. 20:23 | C.B. | Szólj hozzá!

Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor

Regény a Fähmel családról, avagy hogyan élte meg egy átlagos, inkább jómódú és jó származású német család a 20. század első felének történelmét. A történet főszereplője számomra abszolút a feleség, Johanna, az anya és nagymama, aki szétosztogatta mindenét a világháborúk alatt, aki nem kért a kiváltságokból: a mézet-vajat a szegény gyerekeknek adta, a háborút éltető uralkodót „királyi bolondnak” bélyegezte nagy nyilvánosság előtt, a náci terror alatt kiment a pályaudvarra és követelte, hogy vigyék el őt a zsidókkal együtt.

Címkék: böll

Hiába futsz...

2010.03.22. 02:01 | Fereste | Szólj hozzá!

Doris Lessing: Megint a szerelem

Ki ne érezte volna már azt a maró-fájó érzést, ami szinte szétveti az embert, mikor egy másik testére, ölelésére vágyik? Ki nem feküdt még sötét szobájában egyedül, olyan reménytelenül vágyakozva, hogy azt hitte, majd belehal a szerelmi bánatba? Ilyenkor azt hisszük, nincs is ennél rosszabb. Aztán valahogy mégis túléljük, idő múltával pedig megfeledkezünk róla. Már csak annyira emlékszünk, hogy valamikor nagyon rosszul éreztük magunkat.

Címkék: lessing

A jegyzetekből összeálló Kép

2010.03.08. 14:13 | C.B. | Szólj hozzá!

Doris Lessing: Az arany jegyzetfüzet

Vannak könyvek, amiknek az olvasása közben eltölt az a végtelenül egyszerű jóérzés: „Igen, végre, ez egy olyan könyv. Amiben Minden benne van.” Szentimentális gondolat ez, tudom, és megmagyarázni is nehéz. Persze nincs benne egyetlen könyvben sem Minden. Csak a Mindennek egy verziója. De ez a verzió éppen azért jelent olyan sokat, sokkal többet, mint a többi könyv, mert éppen rá tudok hangolódni a világnak erre a verziójára, átérzem és az életemben vagy az érzéseimben is megélem az olvasottakat. Úgy érzem, kifejez engem is. Mindez persze mérhetetlenül dölyfösen hangzik, hogy számomra a Minden a saját hangulatomat jelenti. De talán mégsem az, mert ha a könyv által átélem ami csak szunnyad bennem, segít meglátni a világot.

Címkék: lessing

Közbevetés - a reklám helye

2010.02.18. 16:16 | C.B. | Szólj hozzá!

Nem tartozik kedves kis blogunk témájához szorosan, de ha valaki jó kis tanulmányokat szeretne olvasni, ajánlom az alábbit szeretettel:

http://aria.elte.hu/index.php?lang=hu&p1=vol&p2=1

Nos, igen, szakmai meg minden, de akinek van mersze hozzá, megéri ;-)

Kis vizuális ízelítő:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszönöm a lehetőséget.

(A képért újfent köszönet Golonak.)

süti beállítások módosítása