A rút luk

Irodalmi Nobel-díjasokhoz szólunk hozzá. Nem szakszerű elemzés, nem átfogó életrajz, csak a mi észrevételeink :)

Irodalmi Nobel-díjasok

Tőlük olvastunk eddig

Mi vagyunk...

Új hozzászólások

  • Minotaur: "– És ez neked kevés?! Mit akarsz?! A pénzedért szeresselek? Vagy azért a hófehér szűzi lelkedért?... (2009.09.29. 13:28) Sötét titkaink
  • Minotaur: Nem mintha egyetértenék a fenti amúgy igencsak feminista általánosítással, de biztos nagy élmény v... (2009.09.17. 23:56) Nem Tess d'Urberville... hálistennek :)
  • Kalap26: Jó volt a könyv... :) (2009.08.20. 18:26) A magányos Barabás
  • Ysteee: úgy néz ki ez a kép, mint "csubakka" :) (2009.08.20. 18:21) Hemingway mosolya

Mi az a rút luk?!

Csak ha végképp nem jöttél rá... Katt ide!

A bűn nem jár egyedül

2010.07.25. 22:08 | Fereste | Szólj hozzá!

Steinbeck: Rosszkedvünk tele

 Ethan Hawley bolondos férfi. "Kérlek, kis egérke, légy a feleségem" - mondja imádott feleségének minden nap. "Unimum unimorum... Figyelmezzetek reám, ó, borsókonzervek és ti savanyú uborkák..." - zsolozsmázza a konzerveknek a boltban, ahol szatócssegéd. Vicces, becsületes, jó ember ez az Eth. Egy csak a baj. Egykori vagyonát, ősi családja fényes nevét elvesztette, mikor csődbe ment. Mostani szegény sorsa lassan felőrli az ő vidám bohóclelkét, és könnyeket fest a mosoly helyére. Ethannek elég egyszer a bűn útjára lépnie, visszafordulni már nem tud róla.

Ő csak azt szeretné, hogy felesége és a gyerekei büszkék legyenek rá. Hogy a nagyapa a mennyből mosolyogjon rá, amiért visszaszerzi a család jóhírét. Mi kell ehhez? Pénz. A makulátlan Ethan Hawley elhatározza, hogy meggazdagszik, de akkor már minden áron. Bankrablást tervez, kiadja a főnökét az igazságügynek, halálba hajszolja legjobb barátját. Mindezt beöltözteti az ő bolondos bohócruhájába, senki sem gyanúsítja őt a merényletekben. Megmenekülhet, mégis álmatlanság gyötri.

"Mintha egy névtelen esküdtszék ült volna össze döntésre a lélek sötét és kietlen barlangjaiban. Én mindig úgy képzelem el bensőmnek ezt a titkos, álmatlan tartományát, mint valami fekete, mély, hullámtalan vizet, ismeretlen ikrák lakóhelyét, amelyből csak nagy ritkán tör egy-egy alak a felszínre."

Az esti gyötrő gondolatoknál nincs is rosszabb. Egészen beleeszik magukat az ember agyába, vérébe, és az álmokat is megmérgezik. Míg nappal a számtalan tennivaló lefoglalja gondolatainkat, addig az esti tétlenség a kínzó érzések melegágya. Ethan sosem volt jó alvó, de a rossz lelkiismeret végképp nem hagyja nyugodni. Vigasza alvó feleségének ókori mosolya, és a hit, hogy gyerekeinek már nem kell ezt az utat bejárniuk.

De a bűn nem jár egyedül. Ethan fia csalással nyer díjat, aki pedig lebuktatja, nem más, mint a kishuga. Hogy szabadulhat Ethan ezek után a gyötrő érzésektől? Menekül. Egyenesen bírái elé, a sötét barlanghoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://arutluk.blog.hu/api/trackback/id/tr142175675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: steinbeck
süti beállítások módosítása