„…tessék úgy bánni velem, mint egy dolgozó nővel, aki egyszer s mindenkorra magányos és egyszer s mindenkorra idegenkedik a romantikától.”
G.B. Shaw: Warrenné mestersége
A tisztességes, makacs, modern nő szembeszáll a korrupt, álszent, mocskos kapitalista világgal, melynek legfőbb megtestesítője az édesanyja. Warrenné prostituáltként kezdte, majd lord barátjával üzletet csinált a prostitúcióból. Hiszen mindenki kétes eredetű pénzből él.
„Ne hagyd magad félrevezetni olyan emberektől, akik nem ismerik a világot, lányom. Ha egy nő azt akarja, hogy tisztességesen el legyen látva mindennel, nincs más választása: jónak kell lennie egy férfihoz, aki megengedheti magának, hogy jó legyen hozzá. Ha egyforma a társadalmi állásuk, vétesse el magát vele; de ha a nő sokkal alatta van a férfinak, nem akarhat ilyet: minek is akarna? Ő maga sem lenne boldog.”
Még a Vivie-nek udvarló kedves, fiús Frank is a lány pénzére hajt. Mindenki kihasznál mindenkit, mert a munka túl fárasztó dolog. De Vivie mindenről lemond, pénzről, rangról, házasságról egy jóképű férfival, azért, hogy halálra dolgozza magát. Hogy ne unatkozzon, hogy ne lopja a napot és mások pénzét, tisztességét.
Itt születik meg szemünk láttára a modern nő 1893-ban. Nem holmi kétes eredetű erkölcsre vagy társadalmi konvencióra alapozza döntését. Saját magáért teszi, amit tesz. Azért, hogy ő végre a saját erejéből érvényesüljön korrupció nélkül. Hogy végre megváltozzon a világ, és ne kelljen a nőknek állandóan csak hallgatni és tűrni. Tűrni, hogy éhbérért dolgoztatják vagy prostituálttá teszik őket.
„Mindenki választhat úgy-ahogy, anyám. A legszegényebb lány talán nem választhat aközött, hogy Anglia királynője legyen-e vagy pedig kollégiumi igazgatónő Cambridge-ben; de választhat a rongyszedés és a virágárusítás között, az ízlése szerint. Az emberek mindig a körülményeket okolják amiért azzá lettek, amik. Én nem hiszek a körülményekben. Ezen a világon mindig azok az emberek boldogulnak, akik kinyitják a szemüket és megkeresik a nekik való körülményeket, ha pedig sehol sem találják, akkor megteremtik.”
De azért elgondolkodik az ember, hogy ez az egész mennyiben valóság és mennyiben puszta illúzió. Valami eszmény, amit az ember(iség) kerget, de valójában megvalósíthatatlan, pont, mint a kommunista ideálok.
